Az NSAID (non-steroid anti inflammatory drug – összefoglaló neve a fájdalom csökkentő, lázcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek csoportjának) gastropathia.
Az aspirint 1876-ban vezették be a klinikai gyakorlatba, és egy évvel később már beszámoltak szövődményéről - valószínűleg a modern medicina egyik első jatrogen ártalmainak egyikéről. 1971-ben Vane Nobel díjat kapott azért a felfedezéséért, amellyel bizonyította, hogy az NSAID a prostaglandin szintézist gátolja. Az NSAID-ek igen hatékony gyógyszerek - alkalmazásuk során sok szervre fejtik ki hatásukat / mellékhatásukat (gyomor-bél rendszer, vese,vérlemezkék, tumor-genesis). A nyugati világ öregedő társadalmaiban egyre komolyabb problémát jelentenek a mozgásszervi betegségek. Európában a krónikus fájdalom problémája minden 5. lakost érint.
Ezen kórképek és az általuk okozott panaszok kezelését a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) adása jelenti. Emellett – ugyancsak az öregedő társadalomban – egyre gyakrabban alkalmaznak aspirint és más NSAID készítményt szívgyógyászati indokkal. Tartós alkalmazásuk mellett azonban súlyos – gyakran a felső gastrointestinalis traktust érintő – mellékhatásaik lehetnek. Tartós NSAID szedés mellett pl. a gyomorfekély kialakulásának előfordulása 5-20%. A gyomorfekélyes betegek kezelésével kapcsolatos költségek az Egyesült Államokban évi 10 milliárd dollárt tesznek ki. Úgy tűnik, hogy az egyes NSAID készítmények alkalmazása esetén a gastrointestinalis és cardiovascularis szövődmények gyakorisága egymás rovására változhat - az egyik növekedése a másik csökkenésével jár. A „coxib”-ok cardiopreventív hatásának hiánya azonban elsősorban a rizikó betegek között nyilvánvaló. A nem steroid gyulladásgátlók (NSAID) ismert módon gastroduodenális mucosa károsodást okozzák gyakorta felsõ hasi és reflux típusú tünetcsoport kiváltásával együtt. Mind a hagyományos NSAID készítmények, mind a szelektív cyclooxygenáz gátlók (COX-2 gátlók) adása kapcsán dyspepsia, gyomorégés, savas regurgitáció és hányinger léphet fel. Ismert, hogy a proton pumpa gátló (PPI) savtermelést hatékonyabn csökkentő készítmények képesek kivédeni vagy csökkenteni az NSAID-ek és COX-2 gátlók által indukált gasztroduodenális fekély és/vagy erózió kialakulásának kockázatát. Kevésbé feltárt terület, hogy a PPI szerek hatásosak-e az NSAID/COX-2 gátlók által indukált dyspepsiás és reflux tünetek kivédésében. Az aspirin mindenképpen
növeli a gastrointestinalis vérzés veszélyét! Ha szedés mellett vérzés jelentkezne, akkor helyesebb PPI kezeléssel kiegészíteni (vagy más thrombocyta aggregáció gátlóra váltani), mint elhagyni. Ilyenkor ugyanis a cardiovascularis halál rizikója jóval nagyobb, mint a vérzés okozta
halál rizikója.