Étel intolerancia

Az étel intolerancia (mint nevéből is adódik) összefoglalóan  az elfogyasztott étellel (vagy adalékanyagokkal) szemben keletkező reakciókat, kellemetlenségeket jelenti. Ide tartozik a gyakori laktóz intolerancia, a búzaliszt érzékenység (coeliakia) és néhány ismert,  jól körülhatárolt más betegség is.  Szűkebb értelemben azonban a nem allergiás, de immunreakciókat aktíváló, a vérben un IgG típusú antitestek megjelenésével járó mechanizmusokat értjük a fogalom alatt. Szokták a jelenséget bonyolultabb (de pontosabb) módon „nem-allergiás étel hypersensitivitásnak” is nevezni – a továbbiakban étel intolerancia alatt ezt a fogalmat értem.

Ha a tünetek oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor a hasi diszkomfort, émelygés, puffadás, hasmenés, esetleg hasi fájdalom, olykor nem emésztőszervi tünetek, bőrjelenségek hívhatják fel a figyelmet az étel intoleranciára. Ezeket persze sok más betegség is előidézheti  (gyulladásos bélbetegségek, irritábilis bél szindróma, vékonybél contaminatios szindróma, stb.), így csak a tünetek jelenléte alapján az immunológiai mechanizmusokat beindító és fenntartó étel intolerancia diagnózisa nem állítható fel. Bonyolítja a kérdést természetesen az, hogy ezek a betegségek olykor ugyancsak étel intoleranciával járnak, és egyik-másik ugyancsak bizonyos immunológiai mechanizmusokat indít be. Valószínű, hogy az egyes betegségek (mint az ábrázolásban az egymásba harapó körök) mind a tünetek, mind a mögöttük húzódó jelenségek tekintetében jelentős átfedésekkel rendelkeznek.

A táplálékkel bevitt étel sokféle módon okozhat panaszt, betegséget, alaki és működési eltérést (fertőzés, egyes vegyi anyagok pl. aspirin közismert nyálkahártya károsító hatása, méreganyagok, bizonyos cukrok lebontási-felszívódási zavarai, stb.). Ha jól belegondolunk, nem az a csoda, hogy a sokféle bevitt anyag közül kevés panaszt okoz, hanem az hogy a nagyrészük nem okoz! Az étel intolerancia az étel allergiánál mintegy 10-szer gyakoribb jelenség. Az étel allergia a táplálékban jelenlévő nagyon kevés allergizáló anyagtól is létrejön, az étel intolerancia azonban mennyiség függő, azaz kevés intoleranciával járó táplálék fogyasztása csak csekély hatással jár, nagyobb mennyiség nyílván súlyosabb következményeket okoz.

 

A betegség mechanizmusa sok tekintetben tisztázatlan. Mindenképpen olyan immunológiai mechanizmusok húzódnak meg mögötte, amelyek eredményeként megváltozik a működés is. – panaszokat, tüneteket hozva létre.

 

A jelenség vizsgálata nem egyszerű, hiszen az emésztőszervi működési és immunológiai vizsgálatok általában bonyolultak. A háttér jelenségekbe némi betekintést ígér az egyes táplálékokkal szemben keletkező IgG típusú ellenanyagok vizsgálata. Ezen ellenanyagok emelkedett szintje mindenképpen azt jelenti, hogy a szervezet az adott táplálékot „idegen” vagy „nem tolerált” anyagként kezeli, ellene mintegy „tiltakozik”. Az már nehezebb kérdés, hogy ezek az ellenanyagok milyen kapcsolatban vannak adott betegben a tünetekkel. Logikus módon azonban megkísérelhető a „bűnös” tápanyag időleges vagy végleges megvonása, esetleg a mégis elfogyasztott, nem tolerált tápanyag mennyiségének csökkentése.

 

Összefoglalva:  fel nem derített, táplálkozás okozta panasz (panaszok) esetén kísérletet lehet tenni a táplálék ellenes antitestek vizsgálatára, és meg lehet próbálkozni az adott eredmény alapján a diétás kezeléssel.